Pallasz Athéné Egyetem

facebook

Welcome

Gyengénlátó Változat

A jogelődökről

PDF letöltés Cikk nyomtatása E-mail

Kecskeméti Főiskola

A Kecskeméti Főiskola jelenlegi formájában 2000. január 1-jén alakult meg, amikor is az országgyűlés döntése alapján egyesültek a Kecskeméten működő felsőoktatási intézmények. Az integrálódó intézmények mindegyike  –  a Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskola, a Kecskeméti Tanítóképző Főiskola és a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Kertészeti Főiskolai Kara – nagy múltra visszatekintő,  országosan elismert, a jelentkezők körében népszerű  főiskolák voltak. 

Az egyesüléssel az egyes intézmények kari rangot kaptak, így a Kecskeméti Főiskola három karral – Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskolai Kar, Kertészeti Főiskolai Kar, Tanítóképző Főiskolai Kar – működő állami felsőoktatási intézmény.

A Kecskeméti Főiskola a Dél-alföldi Régió legnagyobb főiskolájaként 2000 óta jelentős fejlesztéseket hajtott végre mind az oktatás, mind az infrastruktúra területén. Az ún. homokbányai, volt szovjet városrészben két laktanyaépület felújításával közel 500 férőhelyes kollégiumot alakított ki a főiskola, 2011-ben pedig ugyanitt uniós forrásból elkészült a Tudósház.

A GAMF Karon a műszaki mellett megjelent az informatikai képzési terület is, a kar korábbi kollégiuma átalakítás után az informatikai képzés központjává vált. 2012-ben a Mercedes kecskeméti letelepedésének hatására beindult a járműmérnöki képzés is a főiskolán, amelyhez uniós forrásból mintegy másfél milliárd forintos beruházással épült fel a Járműtechnológia tanszék új épülete. A kar 2012-ben úttörőként az országban a térség cégeivel szorosan együttműködve német mintára beindította a duális képzést.

Bővültek a képzések a Kertészeti Főiskolai Karon is, ahol a hagyományos kertészmérnök képzés mellett most már gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnökök és a környezetgazdálkodási agrármérnökök képzése is folyik. A karon az oktatási feltételek javítására emeletráépítéssel új környezettudományi intézetet alakított ki a főiskola. A Kertészeti Főiskolai Kar két mesterképzést is kínál, a kertészmérnöki és a vidékfejlesztési agrármérnöki mesterszakokat.

2009 és 2015 között több mint 8 milliárd forintnyi uniós forrást és mintegy 2 milliárd forintnyi saját forrást fordított a főiskola fejlesztésekre, hogy megerősítse regionális tudásbázis szerepét, így jó esélye van rá, hogy az átalakuló magyar felsőoktatásban is megőrzi pozícióit.   


Szolnoki Főiskola

Pallasz Athéné Egyetem, Gazdálkodási Kar (volt Szolnoki Főiskola) több szempontból is fiatal intézmény. Mint önálló főiskola, csupán 1993 óta létezett, ekkor egyesítették a budapesti Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola és a szintén fővárosi székhelyű Külkereskedelmi Főiskola addig kihelyezett tagozataként működő részlegeit, Kereskedelmi és Gazdasági Főiskola néven. Az intézmény hivatalos elnevezése 2000-től Szolnoki Főiskola. 2016 július 1-től pedigPallasz Athéné Egyetem, Gazdálkodási Kar.  Az ezredforduló előtti években intézményünk még egy nagy hallgatói létszámmal rendelkező, de kicsi, infrastrukturálisan széttagolt vidéki felsőoktatási intézmény benyomását keltette. Jóllehet intézményünk már másfél évtizeddel ezelőtt is mindent megtett azért, hogy más városokba kihelyezett konzultációs központjaival, népszerű és piacképes kereskedelmi, idegenforgalmi, vendéglátó és külgazdasági szakjaival átlépje regionális korlátjait. 
Csakúgy, mint a város életében, a Kar történetében is meghatározó változásokat hozott az elmúlt háromnegyed évtized. Az ezredforduló táján megkezdődött a magyar felsőoktatás máig tartó gyökeres átalakulása, intézményünkben, az európai uniós elvárásoknak megfelelően, bevezetésre került a kreditrendszer és a többszintű képzés. 2006-ban megtörtént a régóta tervezett integráció, a Tessedik Sámuel Főiskola mezőtúri Mezőgazdasági Főiskolai Karával.  Az integrációval tovább szélesedett az intézmény által kínált főiskolai szintű alapképzések skálája. Ma a Szolnoki Főiskola hallgatói nyolc főiskolai alapszak (kereskedelem-marketing, turizmus-vendéglátás, pénzügy-számvitel, nemzetközi gazdálkodás, műszaki menedzser, mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnök, gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök és mezőgazdasági mérnök) és nagyszámú felsőfokú szakképzés kínálatából választhatnak. A piaci igényeknek megfelelően főiskolai szinten is nagy hangsúlyt fordítunk a hallgatóin szakmai-gyakorlati és szaknyelvi képzésére.

Az integráció tovább folytatódott melynek lezárásaként 2016. július 1-től intézményünk Egyetemi karrá vált.

A külső környezet változásából eredő kihívásoknak megfelelően az intézmény az utóbbi években a teljes körű belső és külső megújulást útjára lépett. Ezt a megújulási szándékot rögzítette az intézmény küldetésnyilatkozata, amely szerint küldetésünk, hogy a magyar vidék felemelkedését segítő az országos és kiemelten a térségi adottságokra építő é nemzetközi piacokon is versenyképes szakembereket képző, közvetlen környezete gazdasági és szellemi gyarapodását segítő felsőoktatási intézménnyé váljon. A kar ennek tükrében a jövőben is stabil, versenyképes, a partnerek elégedettségét kiváltó, a gazdasági szolgálatában álló rangos, együttműködő felsőoktatási intézményként kíván működni.

A külső megújulás jegyében sokat tettünk azért, hogy a intézményünk hallgatói európai körülmények között tölthessék el Szolnokon ifjúságuk talán legszebb éveit. 2009 decemberében végre való vált főiskolánk régóta dédelgette álma, elkészült a főiskolai Campus új főépülete. A 9 000 m2-es új oktatási komplexum, mely 21. századi színvonalon tudja biztosítani az oktatók és hallgatók elhelyezését, a modern és minőségi felsőoktatás, a tudományos munka és szolgáltatás feltételeit, a város talán legszebb részén a Tiszaligetben fekszik.